Egy Haitin élő TikTok-felhasználó robbanthatta ki a franciaországi zavargásokat?

A franciaországi közszolgáltatások romló állapota és a megélhetési költségek emelkedése miatti tiltakozások október 17-én erőszakossá váltak, jelentős károkat okozva ingatlanokban és történelmi emlékhelyekben.

A zavargások során több mint 500 rendőr, csendőr és tűzoltó sérült meg, valamint mintegy 1500 üzlet és kereskedelmi egység rongálódott meg.

De vajon mindez tényleg egy Haitin élő TikTok-felhasználóval kezdődött?

Francia újságírók azt állítják, azonosították azt a bloggert, aki elsőként hívott fel tüntetésekre a franciaországi üzemanyagárak miatt. Ez szokatlan lépés volt attól a futballrajongótól, aki általában a Karib-térségből posztol.

Üzenete széles körben terjedt az interneten, és néhány nap alatt több millió megtekintést ért el a TikTokon és az X-en.

A tüntetők más platformokat is használtak, köztük a Telegramot, az Instagramot és a Snapchatet, újraindítva a Franciaországban korábban már fellángolt vitát a közösségi média ideiglenes betiltásáról.

Felhívás zavargásokra a TikTokon

A TF1 francia kereskedelmi televízió egy oknyomozó riportja szerint egy „v2.95" álnevet használó TikTok-blogger volt az első, aki október 17-re üzemanyagárak elleni tüntetéseket hirdetett.

A felhívást egy szeptember 7-én közzétett videóban tette, néhány nappal azelőtt, hogy szeptember 17-én kitörtek volna az első iskolai tüntetések a franciaországi Créteil városában.

„Nem vagyunk képesek egy demonstrációt szervezni azért, hogy csökkenjen a benzin ára?" – kérdezte a „Z generációhoz" szólva. „Egy normális világban már az is őrületbe kergetett minket, hogy egy liter 1,60 euróba kerül. Most minimum 2,25 euró."

A fiatal férfi általában futballról posztol, és Haitin készít videókat magáról, ahol a nemzeti fizetőeszköz a gourde.

Az első videója után huszonöt perccel hivatalosan is kijelölte október 17-ét a megmozdulás napjaként.

„Szombat van, ráadásul szünidő, mindenki ott lehet" – mondta egy videóban, amely 1,5 millió megtekintést és 4000 hozzászólást generált.

A blogger a későbbi videóiban egymásnak ellentmondó kijelentéseket tett: időnként elhatárolódott a tüntetésektől, máskor pedig ennek ellenkezőjét tette.

A francia Sahar OSINT-vállalat szerint ez a viselkedés „egy olyan stratégiára emlékeztet", amelynek célja az „elköteleződés maximalizálása".

A blogger nem válaszolt a megkeresésre.

A témáról más felhasználók által közzétett TikTok-videók összesen 45 millió megtekintést értek el, bár a Sahar szerint ezek hangvétele inkább „könnyed" volt.

A TikTokról az üzenet gyorsan átterjedt az X-re, amely később a terjesztés fő platformjává vált - mindössze három X-fiók 5,8 millió megtekintést generált.

A népszerű francia 20minutes.fr oldal egy rendőrségi forrásra hivatkozva azt írta, hogy a közösségi média (különösen a TikTok) döntő szerepet játszott a mozgósításban, amelynek „példátlan gyorsító szerepe" volt. Emellett a Telegramot is széles körben használták a gyülekezések előtt és alatt.

A parlamenti Public Sénat televíziós csatorna szerint a tüntetők Snapchatet és Instagramot is használtak helymeghatározásra, a rendőri jelenlét jelentésére, valamint pirotechnikai eszközök vásárlására nem nyomon követhető fizetési módokkal.

Felhívások a közösségi média hozzáférésének korlátozására a „konvergencia" visszaszorítása érdekében

Emmanuel Macron elnök Renaissance pártjának parlamenti vezetője és a párt 2027-es elnökjelöltje, Gabriel Attal október 19-én azt javasolta, hogy a tüntetések által érintett területeken blokkolják a közösségimédia-platformokat.

Az RTL kereskedelmi rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy a közösségi média „találkozási pontokat" hoz létre, és utánzó magatartást ösztönöz a fiatalok körében.

Amikor Attal 2024-ben rövid ideig miniszterelnök volt, kormánya felfüggesztette a TikTok működését Új-Kaledóniában, Franciaország dél-csendes-óceáni területén, miután az ott kirobbant erőszakot vitatott választójogi módosítások követték.

A francia szenátus 2023-ban vizsgálatot indított a TikTok szerepéről a 17 éves Nahel Merzouk halálát követő zavargások kapcsán. A fiút egy rendőr ölte meg Párizs külvárosában.

Joëlle Munier igazságügyi főfelügyelő ugyanabban az évben a szenátusi meghallgatáson azt mondta, hogy a közösségi média a fiatalok számára az „elismerés" forrásává vált, és a rombolásról készült felvételek készítése sokszor még fontosabb számukra, mint maga a rombolás.

Mickaël Vallet, a szenátusi vizsgálóbizottság elnöke ezt így foglalta össze:

„Ha nem videózod le magad, nem is éri meg."

A Frandroid francia technológiai portál azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a TikTokot blokkolni Új-Kaledóniában könnyebb volt, mivel ott csak egyetlen mobilszolgáltató működik, míg Franciaországban több tucat.

Ezenkívül Franciaországnak Új-Kaledóniával ellentétben meg kell felelnie az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályának.

Laurence Allard kutató a Public Sénat televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy a közösségi média betiltása „nem lenne demokratikus".

„Végső soron a közösségi hálózatok továbbra is olyan terek, ahol követeléseket fogalmaznak meg, és ahol dokumentálják az eseményeket" – hangzott el a műsorban.

Külföldi beavatkozás nyomai

A BFM TV francia kereskedelmi csatorna szerint a Matryoshka nevű orosz dezinformációs hálózat kihasználta az október 17-18-i zavargásokat, és pontatlan információkat terjesztett annak érdekében, hogy Franciaországot a káoszba süllyedő országként mutassa be.

A BFM TV szerint hamis állítások terjedtek az interneten arról, hogy 54 tanárt megöltek a tüntetések során, hogy a francia kormány finanszírozta a zavargásokat, valamint hogy a pápa kénytelen volt megszakítani franciaországi látogatását a muszlimok által végrehajtott támadások miatt.

A csatorna hozzátette, hogy a Viginum francia kormányzati ügynökség már több mint száz, a 2027-es francia elnökválasztást célzó külföldi befolyásolási műveletet azonosított, köztük a Matryoshka és a Storm-1516 hálózatokhoz kapcsolódókat.

Az Anonymous nemzetközi hackercsoport október 18-án az X-en közzétett bejegyzésében azt állította, hogy a zavargások „egy összehangolt hibrid művelet részét képezhetik, amelyben orosz titkosszolgálatok vesznek részt az Egyesült Államokhoz és Izraelhez köthető szereplőkkel együttműködésben".

Emmanuel Razavi francia-iráni újságíró a The Timesnak azt mondta, hogy iráni ügynökök régóta kapcsolatokat építettek ki franciaországi radikális baloldali csoportokkal, és arra ösztönözték őket, hogy hangsúlyozzák a palesztin ügyet.

Hozzátette, hogy nem véletlen, hogy a palesztin zászlók is megjelentek az idei őszi tüntetéseken.

Razavi szerint az iráni ügynököket azzal is gyanúsítják, hogy munkanélküli fiataloknak fizettek a párizsi káosz szításáért.

A The Times szerint iráni, orosz, kínai és algériai tisztviselők vagy állami kötődésű médiumok cáfolták a beavatkozásra vonatkozó vádakat.

A Financial Times beszámolója szerint az uniós szabályozó hatóságok vizsgálják a zavargások körüli esetleges külföldi online beavatkozást és dezinformációs kampányokat, beleértve oroszbarát és szélsőjobboldali fiókok, valamint iráni és algériai fiókok tevékenységét.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Sebestyén Roland