Újra dohányoznak a tech vállalkozók, mert szerintük az MI úgyis megtalálja a rák gyógymódját

Aki azt hitte, hogy a matchát kedvelő szilícium-völgyi vállalkozók körében a dohányzás már kiment a divatból, gondolja át újra.

Abban bízva, hogy a MI egy napon gyógyírt talál a rákra, néhány szilícium-völgyi vállalkozó ismét rágyújtott. Amerikai sajtójelentések szerint egyes technológiai cégek nikotintartalmú termékeket is biztosítanak az irodákban a termelékenység növelése érdekében. Annak ellenére, hogy a dohányzás az Egyesült Államokban a rákos halálesetek mintegy 30%-ához járul hozzá, a cégvezetők úgy vélik, hogy az MI egy évtizeden belül képes lesz megtalálni a gyógymódot.

Az onkológusok óvatosabban fogalmaznak, mondván, hogy lehetetlen egyetlen gyógymódot találni a betegség több száz különböző típusára. Szakértők szerint a rákkutatást kevésbé a számítási kapacitás hiánya, mint inkább az emberi biológia megértésében meglévő hiányosságok, a korlátozott adathalmazok és a szabályozási akadályok korlátozzák. Az elmúlt 13 évben egyetlen, MI által tervezett gyógyszer sem jutott át az Egyesült Államokban a hatósági engedélyezés valamennyi szakaszán.

„Cigi-tech”

A The Times napilap beszámolója szerint Shyam Sankar, a Palantir technológiai igazgatója először október elején számolt be a Cig Tech (cigi-tech) névre keresztelt trendről.

„Sok MI-kutató azért kezdett dohányozni, hogy jelezze más kutatóknak, mennyire hisz a MI-ben” – mondta. „Nagyon hiszem, hogy az MI képes lesz meggyógyítani a rákot.”

A dohányzás nagyrészt kiment a divatból az egészségtudatos fiatal amerikaiak körében, de az MI-forradalom úttörői most ismét élnek vele, írja a lap. A technológiai cégek nikotintartalmú termékeket kezdtek osztogatni az irodákban a termelékenység növelése érdekében. Tavaly a Palantir ingyenes nikotinpárna-automatákat helyezett el washingtoni irodáiban.

A dohányzás továbbra is a megelőzhető rákbetegségek vezető oka az Egyesült Államokban. Az American Cancer Society tavaly azt közölte, hogy minden 18 amerikaiból egy, vagyis 18,6 millió ember túlélte a rákot.

A technológiai vállalkozók a MI-re tesznek a rák gyógyításában

Rene Haas, a brit chiptervező Arm Holdings vezérigazgatója szeptemberben a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy „még megérhetjük,” hogy a mesterséges intelligencia megtalálja a rák gyógymódját az összetett DNS-markerek modellezésével és a gyógyszerkutatás felgyorsításával.

Néhány tech-vezető még ennél is optimistább.

A Nobel-díjas Demis Hassabis, a Google DeepMind vezérigazgatója és a Google fejlesztője azt nyilatkozta 2025-ben, hogy öt-tíz éven belül gyógyítható lesz a betegség. Dario Amodei, az Anthropic vezetője szeptemberben szintén felvetette, hogy a rák és számos más betegség egy évtizeden belül gyógyítható lehet.

Sam Altman, az OpenAI vezetője 2025-ben azt nyilatkozta, hogy 10 gigawatt számítási teljesítménnyel „a mesterséges intelligencia képes rátalálni a rák gyógymódjára”.

Miért szkeptikusak mégis az orvosok?

Orvosszakértők szerint a mesterséges intelligencia hívei alábecsülik a betegség összetettségét, írja a The Guardian.

„Amíg a MI nem képes valóban gondolkodni és nagy léptékben önállóan kísérleteket végezni, nem vagyok biztos abban, hogy a következő tíz évben megtaláljuk az összes ráktípus vagy más betegségek gyógymódját” – nyilatkozta Sherene Loi, onkológus a lapnak.

Bár a mesterséges intelligencia felgyorsíthatja az új gyógyszerek létrehozásának folyamatát, „valakinek ténylegesen el kell végeznie a kísérletet” – tette hozzá Loi.

Emilia Javorsky, a Future of Life Institute orvosa és kutatója márciusban azt mondta, hogy a 13 évnyi, MI-vel támogatott gyógyszerkutatás ellenére egyetlen MI által kifejlesztett gyógyszert sem hagytak még jóvá teljes körűen az amerikai szövetségi gyógyszerhatóságok.

A lapnak nyilatkozó Felix Sahm neuropatológus szerint a szabályozás további kihívást jelent. Mint mondta, még ha a MI-eszközöket biztonságosnak is nyilvánítanák a vizsgálatokban részt vevő betegek számára, az Európai Unióban nincs egyértelmű szabályozási út arra, hogy piacra kerülhessenek.

Emberi szövetek az állatkísérletek helyett

További kihívást jelent, hogy a tudományos információk jelentős része állatkísérletekből származik, amelyeket emberi betegeken végzett klinikai vizsgálatoknak kell követniük. A Vivodyne nevű biotechnológiai startup ezen szeretne változtatni moduláris robotlaboratóriumokkal, amelyek 20 féle emberi szövet tenyésztésére képesek – írja a TechCrunch.

Az elképzelés az, hogy a gyógyszerek fejlesztése felgyorsítható azáltal, hogy még a klinikai vizsgálatok előtt jobb képet kapnak arról, mely gyógyszerek lehetnek hatásosak. Egy klinikai vizsgálat költsége ugyanis jellemzően több tízmillió dollár.

„Emberi vizsgálatok nélkül mit fognak tenni ezek a [MI-]modellek?" - teszi fel a kérdést Andrei Georgescu, a Vivodyne vezérigazgatója és társalapítója. „Az egerekben fogják meggyógyítani a rákot."

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Kárász Palkó