„Dühöngök, és nem érdekel" – egyre több nő vállalja nyíltan a haragját

A zenész Chess Galea korábban elnyomta minden haraggal kapcsolatos érzését, mert attól tartott, hogy „hisztérikusnak" vagy „nehéz vele együtt dolgozni-típusnak" bélyegzik.

A nők által viselt „mentális tehertől" kezdve a munkahelyi szexizmuson át, vagy ami még rosszabb, a nőkkel szembeni erőszakig, Galea szerint „nem is vesszük észre, mennyi mindent elfogadunk, és milyen sokszor hallgatunk".

Most viszont azt magyarázza, egyszerűen kiengedi magából: „Ha valaki utánam füttyög az utcán, dühbe gurulok. Nem érdekel."

A munkahelytől a populáris kultúráig szakértők szerint az olyan nők, mint a 34 éves Galea egyre nyíltabban fejezik ki a haragjukat, mint korábban.

„A legfontosabb, hogy a harag mögött mindig van valami, ami fontos nekünk. A harag hírvivő: energiát ad ahhoz, hogy megvédjünk valamit, szembeszálljunk az igazságtalanságokkal, határokat szabjunk és változást érjünk el" - mondta Dr. Tara Brach pszichológus.

Milyen hatással van ez a szakmai és magánéletükre, és mit tehetnek vele?

A „jó kislány" komplexus

Jennifer Cox pszichoterapeuta, a Women are Mad podcast szerzője és társműsorvezetője azután kezdte kutatni a haragot, miután arra gyanakodott, hogy női pácienseinél a harag elfojtása állhat egyes testi problémák gyökerében.

„Visszatérő mintázat volt, hogy a nők migrénnel, gyomorproblémákkal, mozgásszervi és immunrendszeri betegségekkel érkeztek. Ezt végül nehéz volt figyelmen kívül hagyni" - mondta.

„Próbálták helyes úton tartani a gyerekeiket, gondoskodni a mentális egészségükről, és valahogy még a munkájukat is elvégezni."

Cox később csoportfoglalkozásokat vezetett, ahol sok nő kiengedte a felgyülemlett haragot.

„Ezzel a nevetséges 'jó kislány' dologgal neveltek minket... belénk sulykolták, hogy legyünk jók, udvariasak, kedvesek, figyelmesek és gondoskodók" - mondta. „A nagy különbség a korábbi generációkhoz képest az, hogy ma azt várják tőlünk, hogy mindent egyszerre csináljunk."

Brach egyetértett azzal, hogy a haragnak megvan a maga helye.

„Akkor válik egészségtelenné, amikor eluralkodik rajtunk, vagy amikor úgy cselekszünk, hogy azzal ártunk."

Ahhoz, hogy hatékonyan irányítsuk, Brach a tudatos jelenlétet javasolja, különösen a „RAIN" módszert: ismerjük fel az érzelmet, engedjük meg magunknak, hogy átéljük, vizsgáljuk meg az okát, és tápláljuk a megértés érzését.

Harag a munkahelyen

Yann Dang életvezetési tanácsadó, aki férfiak által dominált területeken dolgozó vezető nőket mentorál, azt magyarázta, hogy a konstruktív harag valójában javíthatja a nők megítélését a munkahelyen.

Szerinte azok a nők, akik mindig mások kedvében járnak és nem mutatnak negatív érzéseket, egy bizonyos szintig előre tudnak jutni a karrierlétrán, de a csúcsra jutáshoz időnként fel kell borítani a megszokott rendet.

„A nők nagyon jól megtanulják a szabályokat, amikor tudják, mik azok. Csakhogy a vállalati világ szabályai teljesen mások."

Sok nő tudja, hogy tanulmányi téren jól teljesíthet, ha keményen dolgozik és felkészül, magyarázza, de a munkahelyen már nehezebben boldogulhat, mert a siker elérésének útja kevésbé egyértelmű.

Kevés adat áll rendelkezésre a munkahelyi női haragról.

Az egyik legfrissebb, 2020-as kutatás azonban azt találta, hogy a haragjukat kifejező nőket kevésbé tartották státuszra és befolyásra érdemesnek, míg férfi társaikat nem.

Dang szerint a kulcs az, hogy az ember tudja, hogyan használja ezt a haragot hiteles módon.

Azt javasolta, hogy a nők használjanak egyenes megfogalmazásokat, például: „Ez nálam határozott nem"; „Ez nekem nem tetszik"; vagy „Én is frusztrált vagyok."

Azt is tanácsolja, hogy „erősítsék ezt a képességet", és álljanak ki magukért, még akkor is, ha nincs rögtön tökéletesen megfogalmazott válaszuk.

Kulturális változás

Korábban az olyan dühös női karaktereket, mint Alex Forrest (Végzetes vonzerő, Glenn Close alakításában) vagy Carrie (Sissy Spacek Stephen King klasszikus horrorfilmjében), egyértelműen instabilnak és veszélyesnek ábrázolták.

Cox szerint azonban egyre több pozitív ábrázolást láthatunk a dühös nőkről a médiában, és ezek a megjelenítések hasznosabbak és egészségesebbek.

Vegyük például Lily Allen 2025-ös West End Girl című albumát, amely részletesen dokumentálta házasságának végét David Harbour színésszel, vagy az olyan előadókat, mint Charli XCX, Olivia Rodrigo és Chappell Roan, akik erőszakos képeket, sőt dühös sikolyokat is tartalmazó dalokat adtak ki.

A képernyőn még a 2023-as kasszasiker, a Barbie is azt mutatta be, hogy az ikonikus baba frusztrációt érez a látszólag tökéletes világával kapcsolatban.

A mindennapi szexizmus mellett az olyan folyamatos fenyegetések, mint a zaklatás, és a családon belüli erőszak is erős tényezők, amelyek egyesítik a nőket a haragban és az ellenállásban.

A nők és lányok elleni erőszak az összes regisztrált bűncselekmény közel 20%-át teszi ki Angliában és Walesben, de sok esetet nem jelentenek be.

Galea számára az, hogy más nőkkel nyíltabban beszélhetett a zeneiparban tapasztalt nőgyűlöletről, valamint arról a szexuális bűncselekményről, amelynek áldozata lett, segített tisztábban megfogalmazni az általa érzett frusztrációt.

„Szerintem már régóta dühösek vagyunk, de most a közösségi média miatt könnyebben elérjük egymást" - mondta, és szerinte a nők ma nyíltabban beszélnek a kendőzetlen negatív érzelmeikről, mint korábban.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Sebestyén Roland