Miért hallgat Moszkva Trump energetikai tűzszünetéről?

Donald Trump amerikai elnök vasárnap bejelentette, hogy Oroszország és Ukrajna „azonnali hatállyal” tűzszünetben állapodott meg az energetikai infrastruktúra elleni támadásokra vonatkozóan. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy számára ez „újdonság”, Oroszország pedig nyilvánosan nem reagált.

Szóval ki mit mond?

Donald Trump azt állítja, hogy megállapodtak a tűzszünetről.

Kijev azt kérdezi: valóban? Kész csatlakozni hozzá, ha Oroszország is így tesz.

Oroszország pedig nagyon szűkszavú.

Dmitrij Peszkovot, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivőjét napi telefonos sajtótájékoztatóján megkérdezték, hogy valóban megállapodtak-e egy ilyen tűzszünetben.

„Az egyeztetések folytatódnak” – válaszolta Peszkov.

„Amint lesz bármi mondanivalónk ezzel kapcsolatban, mindenképpen tájékoztatjuk önöket.”

Peszkovnak talán nem sok mondanivalója volt az ügyben, de a Kreml-párti médiának igen.

Trump elnök bejelentését „ajándéknak” nevezte Moszkva számára.

„Természetesen jól járunk” – összegezte a kormánypárti Moszkovszkij Komszomolec hírportál.

„Ez azt jelenti, hogy Oroszországnak mindössze annyit kell tennie, hogy nem pusztítja el Ukrajna utolsó megmaradt olajfinomítóját.

„Azt már többször is megtámadták. Egyébként is alig működik.”

„Kijev azonban nem támadhatja meg a mi rengeteg finomítónkat.”

„Lényegében ez egy egyirányú megállapodás, ami nekünk előnyös. Ezért senki sem utasította el hivatalosan.”

Más szóval, Moszkva úgy véli, hogy Trump bejelentése Ukrajna kezét köti meg, nem Oroszországét.

Az elmúlt hónapokban az orosz olajlétesítmények elleni nagy hatótávolságú ukrán dróntámadások jelentős károkat okoztak, valamint üzemanyaghiányt okoztak országszerte.

Ha az ilyen támadások folytatódnak, arra lehet számítani, hogy az oroszok azt állítják majd: Kijev árt az amerikai gazdasági érdekeknek, valamint a Republikánus Párt esélyeinek a novemberi félidős választásokon.

Orosz tisztviselők azzal fognak érvelni, hogy a csapások aláássák a Trump és Putyin között létrejött, az Egyesült Államok által kötött üzemanyag-megállapodást orosz dízelolaj importjára.

Trump azt állítja, hogy a megállapodás az amerikai fogyasztóknak kedvez majd, bár sokan kételkednek abban, hogy az érintett mennyiség érdemben csökkentené az üzemanyagárakat.

A Kreml mindenesetre örömmel venné, ha az olajipari létesítmények elleni ukrán dróntámadások feldühítenék a Fehér Házat, és az Egyesült Államok csökkentené Kijev támogatását.

Moszkva üdvözölné, ha Washington megszakítaná a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával, valamint a Kijevbe szánt fegyvereladásokat Európának.

Már annak is örült, amikor Trump kijelentette: „Szerintem eljött az ideje annak, hogy Ukrajnának új elnöke legyen.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 60 napos tűzszünetet követelt Oroszországtól, hogy lehetővé váljon az elnökválasztás megtartása Ukrajnában.

Moszkva reakciója?

„A Kreml és az elnök már sokszor elmondta, hogy nem tűzszünetet akarunk, hanem tartós békét, és készek vagyunk minden lehetségeset megtenni ennek érdekében” – mondta Peszkov.

A „minden lehetséges” kifejezés nem foglalja magában a 60 napos tűzszünetet, a 30 napos tűzszünetet, vagy bármi ehhez hasonlót.

A Kreml hétfőn azt javasolta, hogy egy napra szüntessék be a harcokat, hogy Ukrajna megtarthassa a választást.

Ezt sem Ukrajnában, sem Nyugaton nem tekintik majd komoly ajánlatnak.

Ez azonban nem meglepő.

Putyin kevés hajlandóságot mutatott a harcok leállítására.

Az orosz vezető közelmúltbeli nyilatkozatai, beszédei és jelzései arra utalnak, hogy a tél közeledtével a Kreml arra számít: az orosz támadások folytatása jelentősen növeli majd az Ukrajnára nehezedő nyomást.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy Ukrajna nem érdemli meg azt a „lélegzetvételnyi szünetet”, amit a tűzszünet hozna.

A Kreml szerint „tartós békére” törekszik, de jelenleg folytatja a harcokat.

Zelenszkij hétfőn azt állította, hogy Oroszország az éjszaka és a délelőtt folyamán több energetikai célpontot is megtámadott Ukrajna-szerte.

„Ezt a lehetőséget arra kell felhasználni, hogy Ukrajnát visszalökjük a kőkorszakba, és rákényszerítsük az orosz feltételek szerinti béke elfogadására” – írta a kormánypárti Moszkovszkij Komszomolec.

A Kreml célja nem változott: Ukrajna kapitulációja.

Moszkva úgy tűnik, abban bízik, hogy a Trumppal kötött dízelmegállapodás és az amerikai elnök Zelenszkijjel szembeni növekvő türelmetlensége segíteni fog Oroszországnak célja elérésében.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Kárász Palkó