A Tiszától a Diáklistáig: Orbán és Vučić bukásának meglepő párhuzamai

Amikor tavaly novemberben találkoztak Észak-Szerbiában, Aleksandar Vučić szerb elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök aligha sejthette, hogy egy éven belül mindketten távoznak a hatalomból.

Mindkettőjüket népi mozgalmak buktatták meg. Orbán esett el először, áprilisban, amikor vereséget szenvedett Magyar Péter Tisza Pártjától. Aztán múlt vasárnap egy alig két éve létező diákmomentum fölényes győzelmet aratott a szerb parlamenti választásokon.

A magyarországi Tisza Párt és a szerbiai Diáklista nagyon különbözőnek tűnik.

A Tisza vezetőjének személyisége és energiája köré épül, míg a szerbiai diákok ragaszkodnak ahhoz, hogy nincs vezetőjük.

Azonos azonban a rendkívül magas részvétel.

Magyarországon elérte a 79%-ot, Szerbiában 69%-ot, amit mindkét országban technológiában jártas fiatalok hajtottak. MI-eszközöket használtak az adatok elemzésére, a szavazást fenyegető veszélyek azonosítására, valamint több tízezer választási megfigyelő mozgósítására annak érdekében, hogy megakadályozzák a kormánypártok megfélemlítését és a választási csalásokat.

A szavazók mozgósítása és a választási megfigyelők szerepe mindkét országban jelentős szerepet játszott az ellenzék győzelmében.

A múlt hétvégén a magyar DE! Akcióközösség 70 választási megfigyelőt küldött Szerbiába, hogy a diákmozgalom képviselőivel együtt dolgozzanak, és felkeressék a szavazóhelyiségeket az észak-szerbiai Vajdaság tartományban.

A nyár folyamán, még a választás kiírása előtt, workshopokat tartottak, hogy megosszák tapasztalataikat és a magyarországi választások során alkalmazott módszereiket a szerb diákokkal.

Az egyik kulcsfontosságú technika az úgynevezett „fertőzött" választókerületek előzetes azonosítása volt. Ezek olyan helyek voltak, ahol a korábbi választásokon a kormánypárt meglepően magas szavazataránya arra utalt, hogy választói megfélemlítést vagy úgynevezett „láncszavazási" módszereket alkalmaztak.

„A választás napján délután négy óra körül észrevettük, hogy maszkos huligáncsoportok, Vučić támogatói, gyülekeznek a szavazóhelyiségek közelében" - mondta a BBC-nek Klemm Péter, egy szabadkai diákaktivista.

„Ezért mobil csapatokat küldtünk oda, és mindent videózni kezdtünk."

Klemm szerint a már helyszínen lévő „állandó" megfigyelőkkel együtt minden veszélyeztetett szavazóhelyiségben jelen lévő 20-30 önkéntes erős visszatartó erőt jelentett, és megakadályozta a megfélemlítést vagy a csalást.

Orbán Magyarországon, Vučić Szerbiában egyaránt legyőzhetetlennek tűnt. Mindketten erős vezetők voltak, akik 16, illetve 14 éve voltak hatalmon, átvették az állami intézmények fölötti ellenőrzést, és olyan üzleti birodalmakat építettek ki, amelyek átnyúltak a két ország között.

Csaknem egy évvel ezelőtt Orbán sajtos, Vučić húsos bureket választott, amikor leültek egy gyors ebédre egy kis, népszerű belvárosi pékségben Szabadkán.

Ezután egy helyi borászatba mentek, hogy olajról és más üzleti megállapodásokról tárgyaljanak, köztük egy tervezett magyar felvásárlásról, amely irányító részesedést biztosított volna Szerbia NIS olajvállalatában.

A két nacionalista vezető sok közös pontot talált az üzleti életben és a politikában. Ezek közé tartozott Oroszországban Vlagyimir Putyinnal, valamint Hszi Csin-ping kínai elnökkel ápolt barátságuk, továbbá Milorad Dodik, a boszniai szerbek szeparatista vezetőjének határozott támogatása.

A Belgrád és Budapest közötti nagysebességű vasútvonal kínai finanszírozással és szakértelemmel épül.

Figyelemre méltóak a két politikus hatalomból való bukása közötti párhuzamok.

Aleksandar Vučić október 25-én pontosan 21:30-kor ismerte el vereségét, ugyanúgy, ahogy Viktor Orbán tette április 12-én. Kevés megfigyelő számított arra, hogy bármelyik vezető békésen átadja a hatalmat.

A héten olyan találgatások láttak napvilágot, amelyek szerint Vučić vasárnap este kétszer is felhívta Orbánt, hogy kikérje a tanácsát: egyszer még a vereség elismerése előtt, majd ismét 23:15-kor. A feltételezések szerint Orbán győzte meg szerb szövetségesét arról, hogy ne alkalmazzon erőszakot.

Vučić tagadta, hogy a bejelentése előtt beszélt volna Orbánnal, a későbbi telefonhívást azonban elismerte. A BBC megkereste Orbánt, aki nem kívánt nyilatkozni.

Egy órával a szavazóhelyiségek zárása előtt maszkos és csuklyás önjelölt rendfenntartók jelentek meg Belgrád központjában. A szavazás során több szavazóhelyiség közelében is hasonló csoportokat fényképeztek le, amelyek tevékenységét a választási megfigyelők akadályozták meg.

Van még egy különös számszerű egybeesés. A Diáklista 140 mandátumot szerzett a 250 fős szerb parlamentben. A Tisza Párt kezdetben szintén 140 mandátumot nyert a 199 fős magyar Országgyűlésben, bár a győzteskompenzáció révén végül 141 képviselői helyhez jutott.

Magyar Péter volt az egyetlen európai vezető, aki még azon az estén közvetlenül felhívta a diákokat, hogy gratuláljon nekik, és valószínűleg az egyetlen olyan, akinek megvolt a telefonszámuk.

„Mindig jó hallani, hogy a Tisza története más országoknak is inspirációt jelenthet" - mondta a magyar miniszterelnök a BBC-nek.

„A magyar választás eredménye világosan megmutatta nekünk, hogy jó úton járunk" - mondta a szavazást megelőző napon Ilija Srdanović, a Diáklista vezetője.

Srdanović is azok között volt, akiket Magyar Péter felhívott a választás estéjén.

A 63 éves Orbán és az 56 éves Vučić most korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel kapcsolatos eljárások elé nézhet.

A két ország igazságügyi rendszere is több hasonlóságot mutat. A szerb szervezett bűnözés elleni különleges ügyészség, a JTOK, valamint a Magyarországon nemrég létrehozott különleges ügyészi hivatal, az NVVH hasonló jogosítványokkal rendelkezik.

A jövőben akár segíthetik is egymás munkáját.

Orbánhoz közel álló magyar vállalatok is részt vettek az újvidéki vasútállomás építési projektjében. Az állomás előtetőjének 2024. november 1-jén történt összeomlása, amelyet a hanyagság mellett a korrupció számlájára is írtak, 16 ember halálát okozta, és a szerb diákmozgalom egyik kiváltó oka lett.

„Európában sokáig úgy vélték, hogy minél tovább marad hatalmon az Orbán- és a Vučić-rezsim, annál erősebbé válik" - mondta a BBC-nek Tímár Áron, a magyarországi DE! Akcióközösség alapítója.

„Valójában azonban egyre gyengébbek lettek. Amikor pedig a társadalom megtalálta a hangját, és fellázadt, azt már nem lehetett megállítani."

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Pálfi Rita