Trump több szankció alól is felmentette Oroszországot, éleződik a vita Zelenszkijjel

Donald Trump számos, Oroszországra vonatkozó szankciót blokkolt két nappal azok hatálybalépése előtt, miközben egyre mélyül a konfliktus az amerikai elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij között.

A szankciókat az amerikai kongresszus fogadta el, és Trump szeptemberben írta alá őket törvényként.

Az amerikai elnök azonban péntek este egy olyan rendeletet adott ki, amely szerint egyes szankciók felfüggesztése az Egyesült Államok „nemzeti érdekét" szolgálja, ami felháborodást váltott ki amerikai törvényhozók körében.

Washington és Kijev kapcsolata romlott a múlt hét folyamán, miután az Egyesült Államok vitatott megállapodást kötött orosz dízel üzemanyag importjáról.

Ukrajna ezt követően azzal vádolta a Trump-kormányzatot, hogy kulcsfontosságú katonai támogatást vont vissza.

Trump és Zelenszkij azóta éles szavakkal illették egymást. Ukrajna elnöke kijelentette, hogy jó érzés „igazi vezetők" között lenni, amikor egy uniós csúcstalálkozón beszélt, miután Trump azt mondta, hogy Zelenszkijjel „nehezebb tárgyalni", mint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Az új amerikai szankciós törvény Oroszország gazdaságát vette célba, és széles körű felhatalmazást adott Trumpnak arra, hogy akár 100%-os vámokat vessen ki a legtöbb orosz olajat és gázt vásárló öt ország importjára, mindenekelőtt Kínára és Indiára.

A törvény továbbá magas rangú orosz tisztségviselőkkel, köztük Putyinnal szemben is tartalmazott szankciókat, valamint orosz pénzügyi intézményekkel és Moszkva úgynevezett „árnyékflottájával" szemben is, amelyet a meglévő embargók kijátszására használnak.

Trump ezek közül a rendelkezések közül sok alól most felmentést adott.

Kirill Dmitrijev orosz megbízott „fontos és valóban történelmi pillanatnak" nevezte a felmentést.

Az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a szankciók elsősorban az Egyesült Államoknak és a globális piacnak okoztak volna „jelentős károkat", valamint hogy a gazdasági együttműködés mindkét ország számára előnyös.

A demokraták, köztük Don Beyer virginiai kongresszusi képviselő, bírálták a lépést, és azzal vádolták Trumpot, hogy meghátrált Moszkva előtt, és hátat fordított Kijevnek és Zelenszkijnek.

„Trump legújabb kapitulációja Putyin előtt ismét elárulja ukrán partnereinket, és szembemegy a Kongresszus egyértelmű szándékával egy olyan jogszabály esetében, amelynek célja Oroszország megbüntetése annak illegális agressziós háborúja miatt" – írta Beyer az X-en.

A lépés várhatóan tovább fokozza a felháborodást Ukrajnában, ahol Zelenszkij régóta hangsúlyozza a szigorú szankciók szükségességét annak érdekében, hogy korlátozzák az Oroszország háborús erőfeszítéseinek finanszírozására felhasználható forrásokat.

Trumpot kezdetben Zelenszkij és Ukrajna európai szövetségesei is bírálták amiatt, hogy ideiglenesen felfüggesztett egyes amerikai szankciókat annak érdekében, hogy orosz dízel üzemanyagot importáljon az amerikai energiaárak csökkentésére, amelyek az iráni háború során meredeken emelkedtek.

Trump hónapok óta küzd a közel-keleti konfliktus politikai következményeivel, amely az amerikai félidős választások előtt jelentősen megemelte az üzemanyagköltségeket. Az emelkedő infláció rontotta Trump megítélését az amerikai közvélemény szemében.

Zelenszkij szerint a megállapodás gyakorlatilag egyenértékű azzal, hogy az Egyesült Államok befektet Oroszország háborús erőfeszítéseibe.

Néhány nappal később Trump azt állította, hogy Oroszország és Ukrajna is beleegyezett egy „energetikai tűzszünetbe", hogy megkönnyítsék az orosz dízel üzemanyag exportját.

A két ország intenzíven támadja egymás energetikai infrastruktúráját. Kijev szerint erre azért van szükség, hogy csökkentsék az Oroszország háborús gépezetét finanszírozó bevételeket, míg Moszkva azt állítja, hogy kizárólag az ukrán hadsereg által használt létesítményeket veszi célba.

Zelenszkij kezdetben meglepetésének adott hangot Trump bejelentésével kapcsolatban, és azt mondta, hogy Kijev leállítja a támadásokat, ha Oroszország is ugyanezt teszi. Három nap elteltével azonban, amely időszak alatt Oroszország több újabb támadást hajtott végre, Kijev folytatta az orosz olajfinomítókra mért csapásokat.

Ez éles bírálatot váltott ki Trumpból, aki a támadásokat „szégyenletesnek" nevezte. Zelenszkij erre azt válaszolta, hogy ő csupán „kiállt Ukrajna érdekeiért".

Az aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy Trump Oroszország oldalára áll, tovább erősödtek az Ukrajna által használt, amerikai támogatású műholdas rendszer működésének zavarai miatt.

A múlt héten a Starlink hirtelen és váratlanul korlátozta azt a sebességet, amellyel a drónok úgy tudnak repülni, hogy még fenntartják az internetkapcsolatot. Ukrajna szerint ez megzavart egyes harctéri műveleteket, és akadályozta Kijev képességét arra, hogy megvédje magát a beérkező orosz támadásoktól.

A lassulás idején Oroszország több halálos csapást mért Ukrajnára, amelyekről a lakosok és a kormány szerint semmilyen előzetes figyelmeztetés nem érkezett.

Zelenszkij pénteken azt mondta, hogy a Starlink sebességét még mindig nem állították teljes mértékben helyre.

Trump tagadta, hogy leállította volna a hírszerzési információk megosztását, illetve hogy szándékosan lassította volna Ukrajna Starlink-hálózatát.

Közreműködött: Helen Sullivan

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Paulikovics Zsófia