Nyomás alatt a francia kormány a hétvégi zavargások és fosztogatások után

Franciaország miniszterelnöke, Sébastien Lecornu hétfőn válságülést tart a kabinet tagjaival, hogy értékeljék a hétvégén új szintre emelkedő zavargásokat és fosztogatásokat. A történtek a közrend elleni legsúlyosabb megmozdulások közé tartoznak a modern francia történelemben.

Szombaton több mint félmillió, többségében békés tüntető vonult utcára a megélhetési költségek emelkedése és a megfelelő színvonalú közszolgáltatások, köztük az állami oktatás romló hozzáférhetősége ellen tiltakozva.

A demonstrációk azonban erőszakossá váltak, miután feketébe öltözött, maszkos aktivistákból és vandálokból álló csoportok jelentek meg - becslések szerint mintegy 1500 üzletet és vállalkozást fosztottak ki vagy rongáltak meg.

A rohamrendőrök könnygázt vetettek be és vízágyúkat irányítottak a tömegre.

Több helyszínen azt is lehetett látni, hogy gumibotokkal ütnek embereket.

A francia belügyminisztérium közlése szerint szombaton körülbelül 1000 rendőr sérült meg, közülük heten súlyosan.

Franciaországban olyan híresztelések terjedtek, hogy Emmanuel Macron elnök ideiglenes kijárási tilalmat vezethet be az ország egyes részein, vagy akár rendkívüli állapotot is elrendelhet a feszült helyzet enyhítése érdekében.

Végül vasárnap televíziós beszédben fordult a néphez, amelyben nemzeti egységre szólított fel, és igyekezett megnyugtatni a franciákat, hogy az erőszak elkövetőit felelősségre vonják.

Macron beszédét a közösségi médiában és politikai ellenfelei részéről is széles körű kritika érte, amiért kevés konkrétumot tartalmazott.

Hogyan vonják most felelősségre a vandálokat és zavargókat?

Miként lehetne jobban megvédeni Franciaország városait és településeit, különösen úgy, hogy néhány héten belül újabb tömegtüntetéseket jelentettek be?

Pontosan hogyan kapnak kártérítést a megsemmisült vállalkozások?

És mikor kezdődik párbeszéd a diák- és tanárszervezetekkel az oktatás ügyéről?

Vasárnap a CGT szakszervezet főtitkára, Sophie Binet azzal vádolta Macront, hogy nem foglalkozott a diákok aggodalmaival, a megélhetési válsággal vagy a francia közszolgáltatások romló színvonalával.

Úgy tűnik, Macron ezt a feladatot Lecornu miniszterelnökre bízta.

Sokan ugyanakkor az elnököt és belügyminiszterét hibáztatják Franciaországban azért, hogy súlyosan felkészületlenek voltak, és nem biztosítottak elegendő rendőri jelenlétet a szombatra meghirdetett, több helyszínen zajló tiltakozások előtt.

A francia parlament alsóházának elnöke, Yaël Braun-Pivet azt mondta, vizsgálatot szeretne indítani annak feltárására, hogy pontosan mi és miért történt a hétvégén.

„Sötét idők járnak a fény városában [Párizs beceneve]" – ezt a vörös festékkel felfújt graffitit olvastam vasárnap este egy falon, egy sor összetört kirakat mellett a francia fővárosban.

Macront széles körben kifutó elnöknek tekintik, távozóban van.

Már javában zajlik az utódlásáért folyó, kiélezett verseny, a választást pedig hat hónap múlva tartják.

A bevándorlásellenes nacionalista jobboldal elnökjelöltje, Marine Le Pen, valamint az antikapitalista baloldal vezető alakja, Jean-Luc Mélenchon egyaránt igyekszik magára irányítani a figyelmet.

Ez mind a politikában, mind az utcákon tovább növeli a jelenlegi feszültségeket Franciaországban.

A parlament megbénult, és három egymással versengő politikai tömb között mélyen megosztott - ehhez társulnak Franciaország pénzügyi problémái is.

A befektetők egyre erősebben sürgetik az országot, hogy tartsa ellenőrzés alatt az elszálló államadósságot.

A francia kormány azonban attól tart, hogy ha csökkenti a közszolgáltatásokra vagy a jóléti juttatásokra fordított kiadásokat, még több dühös ember vonul majd az utcára.

Mi lesz most? Mi következik ezután? Elromlott az ország?

Mostanában gyakran hallani ezeket a kérdéseket.

Szombat eseményei sokkolták az embereket Franciaország-szerte.

A könnygázzal borított városokról, a látszólag akadálytalanul garázdálkodó fosztogatókról és az égő középületekről készült képek aggodalmat keltettek az országban.

Sok megszólított járókelő arról beszélt, hogy miközben ők a jövő miatt aggódnak, vezető politikusaik inkább egymás hibáztatására összpontosítanak ahelyett, hogy megoldást keresnének.

„Miközben mi a biztonságunkért aggódunk, ők ezt a helyzetet a közelgő elnökválasztás előtti politikai labdaként használják" – mondta nekem Edouard, egy háromgyermekes tanár és édesapa.

Macron és miniszterelnöke a radikális szélsőbaloldali csoportokat és bűnelkövetőket tették felelőssé a szombati erőszakos káoszért; a keménybaloldali vezető Jean-Luc Mélenchon a kormány „alkalmatlanságáról" beszélt; a nacionalista jobboldal vezetője, Marine Le Pen pedig a francia zászló előtt ülve tett közzé egy videót, amelyben elnöki stílusú beszédben a „kifulladt, kimerült és irányt vesztett macronista adminisztrációt" hibáztatta.

A következő két hétben a francia hatóságok némi lélegzetvételnyi szünetben bíznak.

Hétfőn megkezdődik a diákok őszi szünete.

November 5-ére azonban több szakszervezet, valamint a különböző csoportokból álló „sárgamellényes" (gilets jaunes) mozgalom, amely Macron első elnöki ciklusa alatt, 2018-ban több mint egy éven át tartott tüntetéseket, nagyszabású demonstrációkat hirdetett.

Franciaország visszafojtott lélegzettel várja a folytatást.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Sebestyén Roland